Pusk�s Ferenc

Szem�lyes adatok
Sz�let�si d�tum	1927. �prilis 1.
Sz�let�si hely	Kispest, Magyarorsz�g
Hal�loz�si d�tum	2006. november 17. (79 �vesen)
Hal�loz�si hely	Budapest, Magyarorsz�g
Becen�v	�csi, Higany, Sv�b, Sz�guld� �rnagy, Pancho, Cañoncito Pum
Poszt	csat�r (bal�sszek�t�)
Profi klubok
�vek	Klub	Meccsek (g�lok)
1942–1956 1958–1966	Budapest Honv�d FC Real Madrid	349 (358)[1] 372 (324)[1]
V�logatotts�g
1949–1956 1958–1966	Magyar labdar�g�-v�logatott Spanyol labdar�g�-v�logatott	85 (84) 4 (0)
Edz�s�g
1967 1967 1968 1968–1969 1970–1974 1975 1975–1976 1976–1977 1978–1979 1979–1984 1985–1986 1986 1989–1991 1992–1993	H�rcules Alicante San Francisco Golden Gate Gales Vancouver Royals CD Alav�s Panathinaikosz Ath�n Real Murcia Colo Colo Sza�d-ar�biai labdar�g�-v�logatott AEK Ath�n Al Masri Club Sol de Am�rica Cerro Porteño South Melbourne Hellas Magyar labdar�g�-v�logatott
Utolj�ra friss�tve:	2006. december 20.

Pusk�s Ferenc (sz�letett: Purczeld Ferenc, k�zismert becenev�n Pusk�s �csi; Kispest, 1927. �prilis 1. – Budapest, 2006. november 17.) labdar�g�, edz�, az Aranycsapat kapit�nya.

1950 �s 1954 k�z�tt a magyar nemzeti futballv�logatott csapatkapit�nya volt. Az 1956-os forradalom lever�s�nek h�r�re k�lf�ld�n maradt, ahov� r�videsen feles�ge �s gyermeke is k�vette. K�s�bb Spanyolorsz�gba k�lt�z�tt, ahol 1958-ban a Real Madrid j�t�kosa lett. 39 �vesen felhagyott j�t�kosi p�lyafut�s�val �s futballedz�k�nt kezdett tev�kenykedni. 1991-ben v�gleg Magyarorsz�gra k�lt�z�tt, ahol 1992-t�l az MLSZ ut�np�tl�s-, majd nemzetk�zi igazgat�ja, v�g�l pedig 1993-t�l egy r�vid id�re sz�vets�gi kapit�nya lett. 2000-t�l kezd�d�en Alzheimer-k�rral �s m�s betegs�gekkel k�szk�d�tt, a k�rh�zat csak ritk�n hagyhatta el. Eg�szs�gi �llapota id�vel egyre rosszabbra fordult. Pusk�s Ferenc 2006. november 17-�n hunyt el.

Pusk�st minden id�k legjobb magyar futballj�t�kos�nak tekintik, amellett, hogy haz�j�ban k�ztiszteletnek �rvendett, a sport�g sz�mos nagy alakja, p�ld�ul Cruyff, Beckenbauer vagy Di St�fano is nagyra becs�lte.

	J�t�kosk�nt �s emberk�nt is t�zes! Minden magyarnak seg�tett, olyan volt a magyaroknak, mint egy nagyk�vets�g. A p�nz�t r�juk k�lt�tte…
– – Alfredo Di St�fano

P�ratlan j�t�k�t a rendk�v�li robban�konys�g, a t�k�letes labdakezel�s, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megold�sok, a szinte centim�terre pontos �tad�sok, a nem mindennapi helyzetfelismer�s �s a brilli�ns l�v�k�szs�g jellemezte. Akaraterej�t igazolja, hogy amikor Spanyolorsz�gba igazolt, t�ls�llyal k�szk�d�tt, �m �t�llt a spanyol ritmusra, �s r�vid id�n bel�l k�pes volt lefogyni a megfelel� szintre. Harminc�ves kora ut�n is k�pes volt a meg�jul�sra, �s a publikumot a r�gi j�t�k�val, s�t n�ha ann�l is jobbal k�pr�ztatta el. Ismert volt er�s �s hihetetlen�l pontos bal l�bas l�v�seir�l.

Pusk�st az IFFHS a 20. sz�zad egyik legjobb eur�pai j�t�kos�nak tekinti. 2004-ben felker�lt a neve a vil�g legjobb labdar�g�inak n�vsor�t tartalmaz� FIFA 100-as list�ra.

 �lete

�desapja, id. Purczeld Ferenc (1903–1952) a Kispesti FC j�t�kosa volt, majd a Kispesti AC �s jogut�dj�nak, a Budapest Honv�d edz�jek�nt dolgozott. �desanyja B�r� Margit (1904–1976) varr�n� volt. A csal�d 1937-ben v�ltoztatta a nev�t Pusk�sra.

Gyermekkor, Kispesti AC

Pusk�s Ferenc szeg�ny sv�b csal�dban sz�letett (a dokumentumok szerint �prilis 1-j�n, azonban az esetleges tr�f�k elker�l�se v�gett a sz�let�snapj�t �prilis 2-�n �nnepelte), korai �veit egy kispesti h�zban t�lt�tte, 32 feln�tt �s 132 gyermek t�rsas�g�ban. M�r gyerekkor�t�l kezdve remek�l futballozott. P�nz hi�ny�ban �ltal�ban rongyokb�l �s harisnyanadr�gb�l k�sz�tett labd�val j�tszott a k�zeli grundon, ahol t�rsaival napi t�z �r�t is elt�lt�tt. Legjobb bar�tja, k�s�bbi csapatt�rsa, a szomsz�dban lak� Bozsik J�zsef („Bozsik Cucu”) volt. �desapja mindkettej�ket tehets�gesnek tal�lta �s igyekezett csiszolni a j�t�kukon. Pusk�s m�r 15 �vesen beker�lt a kispesti feln�tt csapatba (a h�sz�ves als� korhat�r kij�tsz�sa �rdek�ben hamis adatokkal, Kov�cs Mikl�s �ln�ven), nem sokkal azut�n, hogy �desapja edz�k�nt �tvette azt. A csapat tagjak�nt 1943 �sz�n j�tszott legel�sz�r, miut�n egy influenzaj�rv�ny miatt t�bb j�t�kosnak is t�vol kellett maradnia a nagyv�radi NAC elleni m�rk�z�st�l. Ekkort�jt kezdt�k id�sebb j�t�kost�rsai „Pusk�s �csinek” sz�l�tani, �s ebb�l az id�szakb�l sz�rmazik a „Sv�b” becen�v is.

Nemzeti v�logatott, sikerek a Budapest Honv�dn�l

1945 augusztus�ban a II. vil�gh�bor� ut�n els� �zben �ssze�llt magyar v�logatottal vett r�szt az els� nemzetk�zi m�rk�z�sen, melyen 5:2-re gy�zt�k le Ausztria csapat�t. K�pz�s�hez �s siker�hez nagyban hozz�j�rult a csapat edz�je, Sebes Guszt�v, akit leny�g�z�tt Pusk�s j�t�kst�lusa �s aki megj�solta, hogy tan�tv�nya egy napon a vil�g legjobb futballist�j�v� v�lik.

1949-ben a Kispesti AC a Sportminiszt�rium v�dn�ks�ge al� ker�lt, �j n�ven, Budapest Honv�dk�nt m�k�d�tt tov�bb. Mivel a klub ezut�n a Magyar Honv�ds�ghez tartozott, a j�t�kosai k�nytelenek voltak hivat�sos katonak�nt szolg�latba l�pni. Pusk�s m�sik k�zismert beceneve, a „Sz�guld� �rnagy” innen ered. A Honv�dn�l t�lt�tt els� �ve sor�n 50 alkalommal tal�lt a kapuba �s ezzel elnyerte els� bajnoki c�m�t. Ezid�t�jt a Budapest Honv�d volt a legjobb magyar futballcsapat, j�t�kosai a nemzeti v�logatottban is domin�ltak. Pusk�s a Honv�ddal hatszor nyerte meg a magyar bajnoks�got �s n�gyszer szerzett g�lkir�lyi c�met. Ebben az �vben megn�s�lt, feles�ge, Hunyadv�ri Erzs�bet hal�l�ig kitartott mellette. H�zass�gukb�l egy l�nyuk sz�letett 1952-ben, Anik�.

	Hogy mi fogott meg benne el�sz�r? A vid�ms�ga. Optimista volt, semmib�l sem csin�lt probl�m�t, sz�rta a tr�f�kat, hihetetlen�l mulats�gos �s nagyon �les esz� fi� volt
– – Pusk�s Ferencn�

A legend�s Aranycsapat

Az Aranycsapat, �l�n Pusk�ssal minden id�k legsikeresebb magyar csapat�v� v�lt. 1950. m�jus 14-t�l 1954. j�lius 4-�ig, a berni Wankdorf-Stadionban elszenvedett veres�gig 32 hivatalos meccset nyertek meg, egyetlen d�ntetlen n�lk�l. A legend�s csapat �ssze�ll�t�sa orsz�gszerte �s k�lf�ld�n is meglehet�sen ismertt� v�lt: Grosics, Buz�nszky, L�r�nt, Lantos, Bozsik, Zakari�s, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Pusk�s, Czibor.

Az Aranycsapat els� nagy gy�zelme az 1952-es, Helsinkiben megrendezett ny�ri olimpiai j�t�kok megnyer�se volt. A k�vetkez� siker 1953-ban �rkezett el, mikor gy�zelmet arattak a leger�sebb eur�pai csapatok, (a cseh, az olasz, az osztr�k �s a sv�jci labdar�g�-v�logatott) r�szv�tel�vel (az EB el�dek�nt) megrendezett Eur�pa-kup�n, melynek d�nt�j�ben az �jonnan �p�lt r�mai Olimpiai Stadionban 80 ezer n�z� el�tt 3:0-ra vert�k meg az olasz csapatot. Pusk�s a torna legjobb g�ll�v�jek�nt �sszesen t�z g�lt szerzett, melyb�l kett�t a d�nt�ben l�tt be.

Az Aranycsapat egyik legeml�kezetesebb gy�zelm�t 1953. november 25-�n, a Wembley stadionban lej�tszott angolok elleni tal�lkoz�n aratta, mely az „�vsz�zad meccsek�nt” vonult be a futballt�rt�nelembe. A haz�j�ban veretlen angol v�logatottat 6:3-ra gy�zt�k le. Pusk�s k�t g�lt l�tt. A csapat l�tv�nyos t�mad�j�t�kot mutatott be 4-2-4-es fel�ll�sban, amely forradalmi �j�t�snak sz�m�tott (a csapat j�t�krendszere t�bbnyire 3-2-5-�s volt, ami 5 t�mad�j�t�kost jelentett).

Az angolokat, akik a meccs kezdete el�tt m�g j�t mulattak az �ltaluk alacsonynak �s t�ls�lyosnak tartott Pusk�s k�lsej�n, sokkolta az eredm�ny. Pusk�s legismertebb g�lja, melyn�l a kapural�v�s el�tt a labd�t egy eleg�ns mozdulattal visszah�zza, kicselezve az angol Billy Wrightot, l�that� a legt�bb futballr�l sz�l� dokumentumfilmben. Pusk�s ezt a meccset tartotta p�lyafut�sa legszebb eredm�ny�nek. A k�vetkez� �v m�jus�ban a N�pstadionban megrendezett visszav�g�r�l az angolok 7:1-es veres�ggel t�voztak, amely szint�n j�r�szt Pusk�snak volt k�sz�nhet�. Emellett klubj�n�l, a Budapest Honv�dn�l is eredm�nyesen szerepelt.

Az 1954-es sv�jci vil�gbajnoks�g leges�lyesebbj�nek a magyar csapatot tartott�k. Az els� k�t csoportm�rk�z�s�k sor�n 9:0-ra gy�zt�k le D�l-Kore�t, �s 8:3-ra a nagyr�szt cserej�t�kosokkal j�tsz� n�meteket. Pusk�s bok�ja megs�r�lt a meccs alatt, mikor a k�z�ph�tv�d, Werner Liebrich a l�b�ba r�gott. T�bb m�rk�z�s kihagy�sa ut�n, annak ellen�re, hogy l�bs�r�l�se m�g nem j�tt helyre, ism�t j�tszott a n�metek elleni berni d�nt�ben. Az els� f�lid� a terv szerint zajlott le �s 2:0-s vezet�st hozott a magyar csapat sz�m�ra (melyb�l egy g�lt Pusk�s �rt�kes�tett). A n�meteknek azonban a m�sodik f�lid�ben siker�lt megford�taniuk az �ll�st �s v�g�l az Aranycsapat 2:3-ra elvesz�tette a d�nt�t (Pusk�s utols� percben bel�tt m�sodik g�lj�t lesre hivatkozva nem adta meg a b�r�, hab�r a t�v�kamer�k �ltal k�sz�tett felv�tel igazolja, hogy a tal�lat �rv�nyes volt). Ez a veres�g egy n�gy �s f�l �ves veretlens�gi sorozatnak vetett v�get.

Az esettel kapcsolatosan sz�mos sz�besz�d terjedt el. T�ny, hogy az 1938-as vil�gbajnoks�gon elszenvedett veres�g ut�n a magyar csapat ez�ttal sem tudta kihaszn�lni meglehet�sen nagy gy�zelmi es�ly�t, a VB-c�m elveszt�s�nek h�re pedig csal�dotts�got �s keser�s�get v�ltott ki eg�sz Magyarorsz�gon.

Emigr�ci�

A vil�gbajnoks�g ut�n Pusk�s a Budapest Honv�d �s a v�logatott j�t�kosak�nt folytatta p�lyafut�s�t. Az 1956-os forradalom kit�r�sekor a Honv�d egy Eur�pa Kupa-m�rk�z�sen vend�gszerepelt Spanyolorsz�gban, ahol 2:3-ra kikapott az Athletic Bilba�t�l. Ezut�n a bizonytalan hazai �llapotok miatt a csapat �gy d�nt�tt, hogy v�r a visszat�r�ssel �s a decemberi br�sszeli visszav�g� ut�n elutazott a hazai vezet�s �ltal nem enged�lyezett d�l-amerikai turn�ra. A janu�ri visszat�r�s idej�re a szovjet hadsereg m�r leverte a forradalmat, Pusk�s �s a csapat n�h�ny m�sik tagja pedig �gy d�nt�tt, hogy B�csben marad, elker�lend� az orsz�gra v�r� megtorl�st. Az Aranycsapat ezzel v�glegesen feloszlott. Pusk�s�k k�lf�ld�n maradtak, m�sok pedig, mint p�ld�ul Grosics Gyula, hazat�rtek.

1957-ben Pusk�s el�szerz�d�st �rt al� a Wiener Sportklubn�l, azonban a t�bbi emigr�ns j�t�koshoz hasonl�an � sem rendelkezett j�t�kenged�llyel, �gy a p�lyafut�s�ban �tmeneti sz�net k�vetkezett. Az emigr�ci� miatt az MLSZ k�zbenj�r�s�ra a FIFA 18 h�napra mindannyiukat eltiltotta a j�t�kt�l. Pusk�s ezut�n el�sz�r Olaszorsz�gba, majd Spanyolorsz�gba k�lt�z�tt, hogy eltilt�sa ut�n �jra j�tszhasson, azonban a legt�bb klubn�l elutas�tott�k, mivel ekkorra m�r elm�lt 30 �ves �s emellett t�ls�lyos is volt.

Sikerek a Real Madridn�l �s a p�lyafut�s v�ge

1956 december�ben a Honv�d a Real Madrid elleni bar�ts�gos m�rk�z�sen 5:5-�s eredm�nyt �rt el. 1958-t�l a Honv�d technikai vezet�je, �streicher Emil sportigazgat�k�nt dolgozott a Real Madrid eln�ke, Santiago Bernab�u mellett. Els� megb�z�sak�nt er�s�t�st kellett tal�lnia a csapat sz�m�ra. Legel�sz�r term�szetesen Pusk�st kereste fel Olaszorsz�gban, hogy mag�val vigye �t a Realhoz.

Pusk�s eltilt�sa ekkorra v�get �rt �s a Real id�k�zben megszerezte sorozatban a harmadik gy�zelm�t is az akkoriban l�trej�tt UEFA Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�j�ban, �gy Kocsis S�ndorhoz �s Czibor Zolt�nhoz hasonl�an Pusk�s is Spanyolorsz�gba k�lt�z�tt. R�videsen bar�ts�got k�t�tt Alfredo Di St�fano-val, �s k�z�s munk�juk r�v�n a Real Madrid a legjobb eur�pai futballklubb� v�lt. Hatszor nyert�k meg a nemzeti bajnoks�got �s tov�bbi h�rom alkalommal h�d�tott�k el a Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�j�t.

Els� �v�ben, mikor a Real Madrid sorozatban negyedszerre is gy�z�tt a BEK-ben, Pusk�snak az Atl�tico Madrid csapat�val szembeni el�d�nt�ben siker�lt egy k�tl�bas g�lt l�nie. Edz�je azonban szem�lyes n�zetelt�r�sek miatt Mate�t �ll�totta be helyette a d�nt�ben. Miut�n Santiago Bernab�u tudom�st szerzett a dologr�l, azonnali hat�llyal menesztette az argentin edz�t annak ellen�re is, hogy megnyert�k a kup�t. Az 1960-as BEK d�nt�ben az Eintrach Frankfurt ellen 7:3-ra nyert a Real, Pusk�s ebb�l n�gy g�lt szerzett (amely m�ig megd�ntetlen rekord) �s �gy h�t meccsen szerzett tizenk�t g�lj�val elnyerte a Pichichi-tr�fe�t, azaz spanyol g�lkir�lly� v�lasztott�k. K�t �vvel k�s�bb, 35 �vesen a Benfica Lissabon elleni BEK-d�nt�n h�rom g�lt szerzett, a Real azonban 5:3-ra vesz�tett. Ekkor m�r el�re l�that� volt, hogy a nagyszer� csapat diadalmenete hamarosan v�get �r, ugyanis a legjobb j�t�kosok addigra m�r bet�lt�tt�k harmincadik �let�v�ket. Emiatt Santiago Bernab�u el�szerz�d�st k�sz�tett a brazil FC Santosban j�tsz� 19 �ves Pel� sz�m�ra, de � v�g�l nem tartotta mag�t a megegyez�shez.

1960 november�ben, miut�n a Real sorozaban �t�dsz�r is gy�z�tt a BEK-ben, alulmaradt a riv�lis FC Barcelona csapat�val szemben (az eredm�ny 2:2, majd a visszav�g�n 1:2 lett), �gy a veretlens�gi sorozat megszakadt.

Pusk�s n�gyszeres spanyol g�lkir�ly lett �s 1961-ben megkapta a spanyol �llampolg�rs�got, �gy az 1962-es labdar�g�-vil�gbajnoks�gra a spanyol v�logatott tagjak�nt utazott Chil�be. Szerepl�se azonban csal�d�st okozott, n�gy meccs k�z�l egyen sem siker�lt a kapuba tal�lnia.

1963. okt�ber 23-�n futball-vil�gv�logatottk�nt j�tszotta legutols� nemzetk�zi v�logatott meccs�t, Anglia ellen. Nyolc�vnyi k�z�ns�gsiker ut�n 1966-ban, 39 �vesen befejezte j�t�kosi p�lyafut�s�t.

Edz�i karrier

1967-t�l edz�k�nt kezdett tev�kenykedni. Els�k�nt a spanyol H�rcules Alicante csapat�n�l, majd az Egyes�lt �llamokban (San Francisco Gales) �s Kanad�ban pr�b�lt szerencs�t. Ezut�n visszat�rt Spanyolorsz�gba, a Deportivo Alav�shez, ahonnan egy �v ut�n G�r�gorsz�gba t�vozott.

1970 �s 1974 k�z�tt a Panathinaikosz Ath�nn�l dolgozott, amely edz�i p�lyafut�sa legnagyobb sikere volt. A csapat 1970 �s 1972 k�z�tt k�tszer megnyerte a g�r�g bajnoks�got, 1971-ben pedig a klub, t�rt�net�ben el�sz�r, d�nt�t j�tszott a BEK-ben. B�r gy�zelmet v�rtak, a v�gj�t�kban m�gis a Johan Cruijff vezette Ajax Amsterdam csapata gy�z�tt 0:2-re.

A k�vetkez� �vekben Spanyolorsz�gban (Real Murcia), Chil�ben (Colo Colo), majd Sza�d-Ar�bi�ban a v�logatottn�l edz�sk�d�tt, ezut�n pedig visszat�rt G�r�gorsz�gba az AEK Ath�nhoz. 1979 �s 1984 k�z�tt az egyiptomi al-Masri Klub edz�je volt.

1989 �s 1991 k�z�tt �jabb edz�i sikereket k�nyvelhetett el. Ir�ny�t�s�val az ausztr�l South Melbourne Hellas bajnoki c�met �s kupagy�zelmet szerzett.

Hazat�r�s

1981-ben ad�dott az els� lehet�s�g arra, hogy a kommunista diktat�ra �ltal kor�bban dezert�rk�nt �s disszidensk�nt sz�mon tartott �s r�szben rehabilit�lt Pusk�s (akir�l a m�di�ban hossz� id�n �t szinte tilos volt eml�t�st tenni^[2]) hazautazhasson. Mindenekel�tt sz�lei s�rj�t kereste fel Kispesten, majd a Magyarorsz�g-Anglia VB-selejtez� el�tt megrendezett Budapest-Vid�k �regfi�k g�l�n �nnepelhette �t a k�z�ns�g. A nyolcvanas �vekben egy ideig Paraguayban edz�sk�d�tt (a Sol de Am�rica �s a Cerro Porteño csapat�n�l), de t�bb alkalommal is visszat�rt, majd 1991-ben v�gleg Magyarorsz�gra k�lt�z�tt. M�g ebben az �vben Kispest d�szpolg�r�v� avatt�k. 1992-ben a Magyar Labdar�g� Sz�vets�g ut�np�tl�s, majd nemzetk�zi igazgat�ja lett. 1993 �prilisa �s j�liusa k�z�tt a magyar nemzeti v�logatott sz�vets�gi kapit�nyi posztj�t t�lt�tte be, de a csapatot nem siker�lt bejuttatnia az 1994-es labdar�g�-vil�gbajnoks�gra.

Kit�ntet�sek, eg�szs�gi �llapot

1997-ben a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g Olimpiai �rdemrenddel t�ntette ki. Ugyanebben az �vben a m�ncheni �vsz�zad Labdar�g� G�l�j�n az els� oszt�ly� bajnoki m�rk�z�seken szerzett g�ljai (489) alapj�n a legnagyobb j�t�kklasszisnak j�r� elismer�sben r�szes�lt. 1998-ban a FIFA H�ress�gek Csarnok�nak (Hall of Fame) tagja lett. 1999-ben a magyar sport tiszteletbeli nagyk�vet�v� nevezt�k ki, 2001-ben pedig az �vsz�zad legjobb f�rfi sportol�j�nak v�lasztott�k.

2000-t�l az Alzheimer-k�r hat�s�ra az eg�szs�gi �llapota rohamosan romlani kezdett. 2002-t�l a magas kezel�si k�lts�gek fedez�s�re a Real Madrid, illet�leg Alfredo Di St�fano igyekezett p�nzt biztos�tani.

2002-ben az Aranycsapat egykori j�t�kosai k�z�l Bozsik J�zsef �s Hidegkuti N�ndor ut�n � r�szes�lt harmadikk�nt abban a megtiszteltet�sben, hogy stadiont nevezzenek el r�la. A N�pstadion, melyben az 1950-es �vek v�logatottja legend�v� v�lt, az egykori csapatkapit�ny 75. sz�let�snapj�n kapta a Pusk�s Ferenc Stadion nevet. Ez �vt�l m�r a K�tv�lgyi k�rh�zban t�lt�tte a napjait, ahol feles�ge minden nap megl�togatta. A tov�bbi sz�let�snapjait is a k�rh�zban �nnepelte.

2006 szeptember�ben a Nemzeti Sport arr�l sz�molt be, hogy Pusk�s s�lyos t�d�gyullad�ssal �s magas l�zzal az intenz�v oszt�lyra ker�lt. �llapota az elk�vetkezend� hetekben nem javult, v�g�l november 17-�n reggel 7 �rakor l�gz�si �s kering�si el�gtelens�g k�vetkezt�ben elhunyt. A legend�s Aranycsapatb�l mind�ssze ketten �lt�k t�l, Grosics Gyula �s Buz�nszky Jen�. December 9-�n nagy �llami szertart�ssal, a nemzet halottjak�nt temett�k el a budapesti Szent Istv�n-bazilik�ban. Erre a napra a korm�ny nemzeti gy�sznapot rendelt el, �s a temet�st t�bb t�v� �s r�di� is k�zvet�tette.

	�let�t a labdar�g�snak szentelte, igazi bar�t �s sportember volt a p�ly�n �s a p�ly�n k�v�l. A p�ly�n zseni, az �letben ember tudott maradni. Be�rta nev�t abba az „Aranyk�nyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit �s vil�g�r�ks�g�t r�gz�ti. Ez meg�rzi nev�t �r�kre a XXI. sz�zad �s a j�v� �vezredek magyarjai sz�m�ra.
– – Buz�nszky Jen�

P�lyafut�s (�sszefoglal�s)

Herbert Binkert �s Pusk�s Ferenc egy bar�ts�gos m�rk�z�sen, 1956-ban

Magyarorsz�g (1939–1956)

Magyarorsz�gon csak a Budapest Honv�dban (1949–1956), illetve ennek el�deiben a Kispesti FC-ben (1939-1944) �s a Kispesti AC-ben (1944–1949) j�tszott. Az 1947-48-as �vadban 32 m�rk�z�s sor�n 50 g�lt szerzett, amely m�ig megd�ntetlen rekord. Emellett hat alkalommal nyert bajnoki c�met.

1946 �s 1956 k�z�tt 18 alkalommal ker�lt be a Budapest-v�logatottba �s 15 g�lt l�tt.

Spanyolorsz�g (1958–1966)

1958 �s 1966 k�z�tt a Real Madrid j�t�kosa volt. A Real ezid�t�jt haz�j�ban nem tal�lt legy�z�re. �sszesen 372 meccset j�tszott v�gig �s 324 g�llal gazdag�totta csapat�t.

A BEK-ben 39 m�rk�z�s sor�n 35 g�lt l�tt �s 12 tal�lat�val g�lkir�ly lett az 1959-60-as �vadban. Az 1960-as Eintrach Frankfurt elleni d�nt� 7:3-as gy�zelm�b�l (amely tal�latait tekintve m�ig rekordnak sz�m�t) 4 g�llal vette ki a r�sz�t (a t�bbi g�lt Alfredo di St�fano r�gta). Az 1961-62-es �vadban h�ttel t�bb g�lt l�tt be, mint a Real kor�bbi legeredm�nyesebb j�t�kosai, Di St�fano �s Tejada, �gy �jra g�lkir�ly lett. A d�nt�ben, amelyben a Guttmann B�la �ltal ir�ny�tott Benfica Lissabon ellen 3:5-�s veres�get szenvedtek, csak Pusk�snak siker�lt a kapuba tal�lnia. K�t �vvel k�s�bb, a d�nt�ben a Real az Inter Mailand ellen 3:1-re vesz�tett. 1966-ban a megfiatal�tott Real Madridnak m�r siker�lt gy�znie az FK Partizan Belgrad elleni d�nt�ben. Pusk�s, aki ekkor m�r 39 �ves volt m�r nem j�tszott a v�gj�t�kban, azonban csapat�n bel�l m�gis g�lkir�ly lett, h�rom meccsen szerzett �t g�lj�val.

Magyar nemzeti v�logatott (1945–1956)

Karrierje a magyar v�logatottban 17 �ves kor�ban, 1945. augusztus 20-�n az osztr�kok elleni 5:2-es budapesti gy�zelemmel kezd�d�tt, �s 1956. okt�ber 14-�n B�csben fejez�d�tt be, mikor az osztr�kok 2:0-s veres�get szenvedtek. Mindk�t meccsen egyszer tal�lt a h�l�ba.

1950-ben az Alb�ni�val szembeni 12:0-s gy�zelemb�l n�gy g�llal vette ki a r�sz�t. Tov�bbi n�gy m�rk�z�sen �jabb h�rom g�lt szerzett (1946 7:2 Luxemburg ellen, 1948 5:1 Rom�nia ellen, 1949. m�jus 8. 6:1 �s 1950. okt�ber 29. 4:3 Ausztria ellen). T�bb mint 50 nemzetk�zi meccs r�sztvev�jek�nt ker�lt fel a legjobb g�ll�v�k list�j�ra. Csapat�val 63 meccset nyert meg, �s csak 11-szer vesz�tett, emellett tov�bbi 11 alkalommal z�rt d�ntetlennel. 85 nemzetk�zi tal�lkoz�n 84 g�lj�val magyar rekordot �ll�tott fel.

Spanyol nemzeti v�logatott (1961–1962)

A spanyol v�logatottban n�gy meccsen j�tszott 1961 �s 1962 k�z�tt, de nem szerzett g�lt. Els� alkalommal 1961. november 12-�n szerepelt Marokk� ellen, Casablanc�ban (ahol a spanyolok 1:0-ra nyertek). A m�sik h�rom m�rk�z�st az 1962-es chilei vil�gbajnoks�g r�szek�nt j�tszott�k le, melyen a spanyol csapat 1962. j�nius 6-�n, Sausalit�ban 2:1-es veres�get szenvedett Braz�li�t�l. �sszeredm�nye 2 gy�zelem �s 2 veres�g.

Klubok

• 1939–44: Kispesti FC
• 1944–49: Kispesti AC
• 1949–56: Budapest Honv�d SE
• 1958–67: Real Madrid

1939-t�l 1956-ig egy klubn�l j�tszott, melynek neve t�bbsz�r megv�ltozott

Bajnoks�gok �s g�lok

• 349 m�rk�z�s (358 g�l)^[1] Magyarorsz�gon
• 179 m�rk�z�s (159 g�l)^[3] Spanyolorsz�gban

Meccsek �s g�lok a Budapest-v�logatottban

• 1946–56: 18 m�rk�z�s (15 g�l)

Egy�b v�logatott meccsek

• 1954–55: 5 m�rk�z�s (11 g�l)

Nemzeti g�lkir�lyi c�mek

• 1948 – 50 g�l a Kispesti AC sz�m�ra
• 1950 – 31 g�l a Budapest Honv�d SE sz�m�ra
• 1950. �sz – 25 g�l a Budapest Honv�d SE sz�m�ra
• 1953 – 27 g�l a Budapest Honv�d SE sz�m�ra
• 1960 – 28 g�l a Real Madrid sz�m�ra
• 1961 – 27 g�l a Real Madrid sz�m�ra
• 1963 – 26 g�l a Real Madrid sz�m�ra
• 1964 – 20 g�l a Real Madrid sz�m�ra

Nemzetk�zi g�lkir�lyi c�mek

• Eur�pa-kupa: 1953 (10 g�l)
• BEK: 1960 (12 g�l), 1962 (7 g�l – holtversenyben)

Nemzetk�zi m�rk�z�sek �s g�lok

• 85 m�rk�z�s (84 g�l) a magyar v�logatottn�l (1945–56)
• 4 m�rk�z�s (0 g�l) a spanyol v�logatottn�l (1961–62)

Klubok edz�k�nt

Kilenc orsz�gban edz�sk�d�tt: Spanyolorsz�g, USA, Kanada, G�r�gorsz�g, Chile, Sza�d-Ar�bia, Egyiptom, Paraguay, Ausztr�lia �s Magyarorsz�g.

• 1967 – H�rcules Alicante, Spanyolorsz�g
• 1967 – San Francisco Gales, USA
• 1968 – Vancouver Royals, Kanada
• 1968–1969 – CD Alav�s, Spanyolorsz�g
• 1970–1974 – Panatinaikosz Ath�n, G�r�gorsz�g
• 1974–1975 – FCL Murcia, Spanyolorsz�g
• 1975–1976 – Colo Colo, Chile
• 1976–1977 – a Sza�d-ar�biai labdar�g�-v�logatott edz�je, Sza�d-Ar�bia
• 1978–1979 – AEK Ath�n, G�r�gorsz�g
• 1979–1984 – Al Masri, Egyiptom
• 1985–1986 – Sol de