2010.07.03, szombat - Újra itthon

Egy sok tekintetben megváltozott, például egy oktávval mélyebb hangú Zsófi jött haza. Végigordította a hetet!

Nekem távolról, a torna frissülő honlapját állandóan böngészve, végig úgy tűnt, hogy itt a Fradi teljesen kiemelkedő volt, csak hát ez a Næsby itt loholt folyton a sarkunkban, aztán a végén egy mellbedobással elénk került. Pedig nem!

Dánia a női futball világranglistáján a 11. helyen áll (Magyarország most erősödött, sok év után újra 33.) Ehhez az is hozzátartozik persze, hogy rengeteg lány focizik náluk, rengeteg egyesületben és fociiskolában, értelemszerűen nem mindig tehetséges játékosokkal, és ezek elárasztják Európa olyan focitornáit, amilyen az Italy Cup is. A korosztályos magyar bajnok számára sokuk tényleg könnyű ellenfél lehet.

De kivételesen Zsófiék korosztályában a Næsby egy dán viszonylatban is erős, válogatottakat is felvonultató csapat. Valójában a Fradi szorította meg őket, és nem fordítva! Érdemes elolvasni, mit írt az FTC utánpótlás szakvezetője, Dörnyei Balázs, a lányok Næsby elleni meccsei apropóján:

A lányok (köztük a tied, Hozsó is), a csoportmérkőzést is számítva, 2 x 40 percre képesek voltak eltüntetni a két ország labdarúgása közti különbséget, úgy, hogy az utolsó 10 perc kivételével többek is voltak, mint egyenrangú ellenfelei az idősebb játékosokból (köztük 4 válogatott kerettag) álló dán csapatnak.
Mindannyian láttunk már a labdarúgásban – de más sportágakban is – északi csapatokat. Elképesztő – már-már nagyképűségnek ható – önbizalom, hit, akaraterő, "ki, ha én nem" viselkedés jellemzi őket. A dánokat különösképpen jellemzi mindez. Magyar csapatok – egyetlen labdába rúgás nélkül – általában már akkor csatát vesztenek velük szemben, amikor ezzel a viselkedéssel szembesülnek. A csoportmérkőzés előtt beszélgettünk is erről az U15-ös gyerekekkel, és fantasztikus volt látni, hogy csöppnyi félelem nélkül, mosolyogva nyilatkoztak minderről, sőt, különböző ötletekkel bombázták egymást, hogyan tudnák ők meglepni a dánokat, hogy már a mérkőzés előtt megtörjék az önbizalmukat.
(Megjegyzés: "Én elég régen ismerem ezeket a gyerekeket, hát finoman fogalmazva is igen bevállalós, bátor társaság, de azért most engem is sikerült meglepniük!")
A másnapi mérkőzésre a mi kis "törpéink" teli szájjal vigyorogva – a feszültség legcsekélyebb jele nélkül –, teli torokból "üvöltve énekelve" vonultak be a dánok sorai közé. Szerintem még a kabalaállatukkal is pacsiztak, majd még mindig énekelve kezdtek melegíteni. Az egy emelettel felettünk közlekedő ellenfél nem tudta mire vélni a viselkedésüket, mert nem ehhez vannak szokva. Érdekes, hogy az 1:1-gyel végződő mérkőzés után ugyanez maradt a hangulati "felállás"; nem is igazán hitték el, hogy ezek a kis "szúnyogok" így összecsipkedték őket. A mi magyar lányaink ismét agyonénekelték őket, közben megveregették a hátukat, mondván, "ne szomorkodkodjatok, nem is kaptatok ki", majd még mindig teli szájjal vigyorogva otthagyták őket a saját levükben főni.
Egyszóval, szépen mutat az elért eredmény is, de annál sokkal szebben ennek a pici csapatnak a mentális fejlődése, illetve hogy magyar csapatként óriási elszántsággal, becsvággyal, de mindenekelőtt hatalmas szívvel játszották le minden meccsüket.

És tudjatok arról is, hogy ennek a csupaszív kis csapatnak a csapatkapitánya nem más, mint Bognár Enikő!

Véget ért hát az Italy Cup. A lányok rengeteg élménnyel gazdagodtak, nagy nemzetközi haverkodások mentek amerikaiakkal, norvégokkal, görögökkel... csak a dán-magyar barátságot, azt nem sikerült igazán elmélyíteni :) A fő rivális csapatból néhány játékost valószínűleg viszontlátunk októberben, amikor a szlovén és moldáv válogatottak mellett Dánia csapata lesz az ellenfél a magyarországi Eb-selejtezőtornán.

2010.07.02, péntek - Nagyon sima bronz

Utolsó napjukon, pénteken, a bronzmeccsen a "kicsik" a dán Hillerød 1 ellen küzdöttek a bronzéremért – ennek a dán klubnak a 2. csapata ellen nyitottunk hétfőn 13 góllal. Nos, valószínűleg az első csapatuk legalább kétszer erősebb; őket "csak" 6-0 arányban sikerült legyűrni.

Valamennyi kategóriában a cesenaticói stadion nagy nyilvánossága előtt dőlt el az aranyérem sorsa, a 18 éven aluli lányoknál erre délután került sor. A Ferencváros ifjú amazonjai nemes bosszút álltak a kisebbekért a fő ellenség, a Næsby BK csapata ellen, ezúttal 4-0 arányú győzelemmel az aranyérmet is megszerezve!
Zsófiék szakadatlanul biztatták őket. Elmondható, hogy ők közben a stadiont teleüvöltve szurkolásban arattak győzelmet a dánok felett.

2010.07.01, csütörtök - "Elcsalták tőlünk a döntőt..."

Sajnos Zsófi néha késik – szerda este a takarodóra nem ért oda időben. A büntetés: nem játszhat az elődöntőn! Ennek megfelelően nem is készült szereplésre.

Hanem a meccs előtt kiderült, hogy a középpályán egy hely sorsa még kérdéses... végül a szigorú edző a csapatra bízta a döntést, és Zsófi mégiscsak pályára lépett.

Ekkor reggel 10 óra van, az ellenfél a három csoport második helyezettjei közül a legeredményesebb: ez pedig újra a lerázhatatlan rivális Næsby (a colos dánok a túlkorosaikkal). A frissen döntőbe jutott német TSV Limmer játékosai hevesen szurkoltak nekik – ők nyilván nem a Ferencvárossal kívántak döntőt játszani. A bíró meg "végig ellenünk fújt"...

A rendes játékidőben ezúttal sem bírtak egymással a termetes dánok és a Fradi - hanem most büntetőrúgásokkal kellett dönteni!
A dánok előnybe kerültek, és már csak egyetlen gól választotta el őket a győzelemtől, amikor kihagyták a büntetőt! Ha a Fradi berúgja, folytatódhat a párbaj. A következő rúgó "Hozsó" – azaz Zsófi!
Viszont valami egészen más történt. A két dán edző berohant a pályára és nekiláttak meggyőzni a játékvezetőt (!). A vitába bevonták a szervezőket is(!!).
Zsófi közben már a feladatára koncentrált... végül a társai hívták vissza.
A bíró újrarúgatta a dánok kihagyott büntetőjét, és másodszorra már betalált a dán kislány!
Ezzel vége is: 4-5 a dánok javára, egy nagyon gyorsan eltűnő játékvezető... és zokogó ferencvárosi játékosok...

"U15 Pigerne nåede finalen i Italy Cup efter en meget dramatisk semifinale – som de vandt 5-4 efter omkamp og straffesparkskonkurrence."

A G18 kategóriában sokkal jobb napot zártak a fradista lányok. A délben kezdődő negyeddöntőn talán fel lehettek paprikázva a kisebbeket ért sérelem fölött? Egyenes kiesési szakaszban más okot nem tudok elképzelni, miért pakoltak be 40 perc alatt 19 – azaz tizenkilenc! – gólt szegény Fuglebjerg IF hálójába.
Este aztán elődöntőt játszottak: újra a norvég Sørensund volt soron, akiknek szerdán már kiosztottak egy súlyos kilencest – ma "csak" négy jutott.