2011.06.08., Gloriett- ASR 3-8 (2-5)

Tövishát utca

ASR: Guller /7/- Katus /6.5/, SármányK /6.5/, Ács /5.5/, Ötvös /6/- Szibek /6.5/, Weiszhár /5.5/, Veréb /6/, Kisvirág /6/- Kovács /7/, Damásdi /7.5/.

cserék: Hostyisovszki /5.5/, Büki /6/, Wasilewski /6/, Bódi /-/.

Ha beszélhetünk kötelező győzelemről, akkor ez a mérkőzés is abba a kategóriába volt sorolható. A hazai meccsen nehézkesen sikerült legyőznünk ellenfelünket, de a visszavágón - bár ők szerezték meg a vezetést- gyorsan eldöntöttük a találkozó végkimenetelét.

Az első félidő elején 3-4 ziccer maradt kihasználatlanul és a védelemben is voltak kihagyások, főleg helyezkedés és a nem megfelelő koncentráció miatt, de ezeket a gólokkal sikerült kompenzálni. Különösebben nem volt miért izgulnunk, mert egyértelműen látszott, hogy az ASR a mérkőzés esélyese, amit már ebben a játékrészben bizonyított. A második félidőben még három gólt sikerült elérnie a csapatnak, de a magas páratartalom és az idény végi fáradtság, dekoncentráltság miatt, a játékrész végére teljesen szétszakadt a pálya. Volt, hogy négy játékosunk is elől maradt, de ebből most nem lett probléma.

Le a kalappal az egész csapat előtt, mert nyolc gólt rúgni, bármilyen ellenfél ellen nagy szó, különösen az idény végén, amikor már mindenkinek máshol (máson) járnak a gondolatai. Köszönöm mindenkinek a tavaszi teljesítményt és örülök, hogy sikerült 3-4 új játékost is sikeresen beépíteni a csapatba. A sokak által favorizált 4-4-2-es, két csatáros játék is hatékonynak bizonyult (egy- egy alkalommal taktikai okok miatt változtattam ugyan) és sikerült elérni azt is, hogy lényegében a legjobb formában lévő játékosok kapjanak mindig szerepet a meccseken (itt a rotációra gondolok). Én csapatvezetőként, egy hosszú út végére érkeztem és egy darabig, mint tanácsadó, segítő veszek részt a csapat mindennapjaiban.

Köszönöm minden játékosomnak a közös munkát (sokat tanultam tőletek), és a szülőknek a segítséget  - itt ki kell emelnem a Veréb, Sármány, Erdélyi, Guller, Bódi, Weiszhár, Damásdi, Ötvös családot - akikre mindig számíthattam a fuvarozásban, közös programokon. Én, csak azt remélem, hogy többen lesznek azok, akikkel megmarad a jó viszony, barátság és nem csak a foci köt össze majd minket a jövőben...